A koi pontyok

A jelentéktelen vita — hova kerüljön a tó (2016 tavasza)

Attila kertésztervező katalógusokat nézegetett fél éven át, és 2016 áprilisában bejelentette, hogy a diófa alá tó kerül.

Réka azt mondta, hogy a diófa alá nem jó, mert lehullik a levél.

Attila azt mondta, hogy éppen ezért lesz mellette.

A tó a diófa mellé került.

Hat és fél köbméter. Három hétvége ásás. Négyszáznyolcvanezer forint, fóliából, szivattyúból, szűrőből.

Réka később azt mondta, hogy ez volt az utolsó közös nagy döntésük.

Ebben tévedett. Csak az utolsó olyan volt, amit közösnek neveztek.

A visszatérő apróság — a nevek (2016–2018)

A halak egyesével érkeztek, három év alatt.

Réka mindegyiknek adott nevet: Pötyi, Napraforgó, Rozi, Kesely, Öreg.

A hatodikat Attila hozta, és amikor Réka megkérdezte, hogy hívják, azt mondta: „Ez a hatodik.”

Így lett a hatodik hal neve Hatos.

Réka ezen nevetett.

Ez fontos.

A konfliktusok elején az emberek gyakran nevetnek.

A passzív-agresszív válasz — a két szótár (2018)

Attila a halakat így említette: az egyed, a példány, az állomány.

Réka így: Pötyi, Rozi, a nagy sárga.

Ugyanarról a hat halról beszéltek, és soha nem ugyanazt mondták.

Egy házasságban ez rendszerint nem tűnik fel, mert nem hangzik el egyetlen rossz szó sem.

A szabályalkotás — a laminált tábla (2018. május)

Attila kitett a tó mellé egy laminált táblát.

Rajta: vízhőmérséklet-tartomány, adagolási mennyiség grammban, tilos etetni 8 °C alatt, tilos kenyeret adni, tilos a gyereknek egyedül etetni.

A tábla működött.

Nyolc éven át egyetlen hal sem pusztult el a tóban.

A táblát 2018-ban tette ki.

A családnak sosem készült ilyen táblája.

Az ellenintézkedés — a titkos maréknyi (2019–2021)

Réka esténként kiment a tóhoz, és beleszórt egy marékkal.

Nem sokat. Nem mérte.

Ezt Attila tudta, mert a vízértékek elmozdultak, és mert Attila mérte a vízértékeket.

– Adtál nekik. – Egy keveset. – Mennyit? – Nem tudom, egy marékkal. – Az nem mértékegység. – Attila, ez egy hal, nem egy erőmű. – Pont hogy az.

Ezen a ponton már két külön kertről beszéltek.

A megtorlás — a kód (2021)

Attila 2021-ben zárható tetőt csinált a haltáp-tárolóra, és számkódot tett rá.

A kódot nem mondta meg.

Réka soha nem kérte.

Ez a két mondat együtt magyarázza a következő négy évet.

A pénzügyi eszkaláció — a hirdetések (2023 ősze)

2023 őszén, amikor a válás szóba került, Attila kinyomtatott hét hirdetést egy tenyésztő webshopjából.

A hat halat ezek alapján összesen egymillió-százötvenezer forintra értékelte.

Réka azt mondta, hogy ez nevetséges, mert ezeket a halakat nem lehet eladni.

Attila azt mondta, hogy akkor viszont nem is érnek semmit, és akkor viszont miért kérte őket.

Réka erre nem tudott válaszolni.

Nem azért, mert nem volt válasza. Azért, mert a válasz az volt, hogy azért, mert azok az egyetlenek, amiket ő nevezett el.

Ezt nem mondta ki. Ez volt a hiba.

A kommunikáció összeomlása (2024. január)

Az egyezségtervezet nyolcadik pontja így szólt:

„A felek a járulékos kérdésekben kizárólag a jogi képviselőik útján tartják a kapcsolatot.”

Ezt Réka ügyvédje kérte, mert az egyeztetések elmérgesedtek.

Ez a pont ésszerű volt.

Ez a pont fogja megölni a halakat.

A jogi konfliktus — a nyolcadik pont és a küszöb (2024. április 30.)

A gödöllői házat eladták. Réka a városban bérelt egy földszinti lakást, ahhoz tartozott egy negyven négyzetméteres udvar. Oda építtetett egy ezerkétszáz literes tavat, februárban, kétszázhúszezer forintból.

Az egyezség szerint a hat koi ponty Rékát illeti, és Attila 2024. április 30-ig átadja őket.

Nem volt benne óra. Nem volt benne helyszín. Nem volt benne az, hogy kinek a kezébe.

2024. április 30-án, kedden, hajnali fél hatkor Attila leparkolt a lakás előtt.

Hat oxigénes szállítózsákban hozta a halakat, ahogy a tenyésztők szállítják, ahogy neki is postázták annak idején.

Kicsengetett.

Nem nyitott ajtót senki.

Réka aznap az édesanyjánál volt Kecskeméten. Ezt Attila nem tudta, mert nem beszéltek egymással, mert a nyolcadik pont szerint nem is beszélhettek.

Attila letette a hat zsákot a küszöbre, sorban, egymás mellé.

Lefényképezte őket. 05:52.

Küldött egy üzenetet: „Átadva.” 05:53.

Írt egy e-mailt Réka ügyvédjének, tárgy: Teljesítés — 8. pont. 05:55.

Az ügyvédi iroda kilenckor nyit.

Aztán elindult dolgozni.

Április 30-án Gödöllőn huszonhét fok volt.

A küszöb délelőtt tíztől déli egyig kap közvetlen napot.

Réka az üzenetet 09:10-kor látta meg. Tizennégyszer hívta Attilát. Attila telefonja a munkahelyi szekrényben volt, ahogy minden munkanapon nyolc óta.

Réka 12:40-kor ért haza Kecskemétről.

Egyik hal sem élt.

Ennyi történt. Nem részletezzük tovább, mert nincs mit.

A tárgyaláson, amikor a bíró rákérdezett a nyolcadik pont teljesítésére, Réka felállt, és nem tudott megszólalni.

Nem sírt. Nem kiabált.

Csak nem jött ki hang.

Attila ekkor mondta ki azt a mondatot, amiért ez az ügy bekerült a szakmai folklórba:

– Én határidőre teljesítettem.